Gyakran vetődik fel a fenti kérdés, amikor valaki kap néhány konkrét ajánlatot a lakása ablakaira és összehasonlítva azokat, 10-20, vagy akár 40% különbség is mutatkozik köztük.

Hogy lehet ez? Miből adódik az eltérés?

Nos, vizsgáljuk meg ezt a problémát!
Első és legfontosabb, hogy az ajánlatokat csak akkor tudjuk korrekt módon összehasonlítani, ha azok mind a termékek, mind a szolgáltatások tekintetében összevethetőek. Pl.: Az ablakok azonos műszaki tartalmúak-e? A hozzá kapcsolódó kiegészítőket (takarólécek, párkányok, redőnyök, stb.), azonos minőségben és mennyiségben tartalmazzák-e? A szükséges szolgáltatásokat (munkadíjak, bontott anyag elszállítás, stb.) feltüntették-e?
Ha erről meggyőződtünk, akkor még mindig lehet jelentősnek mondható a különbség.

Vegyük például csak az ablakok kérdését! Elég meggyőződnünk arról, hogy a kapott ajánlatok mindegyike 5 kamrás, 1.0-as U-értékű üvegezésű ablak? Sajnos nem! Ez olyan, mintha az elegendő választási szűrő lenne autó vásárláskor, hogy a motor legyen 1600 köbcentis és szervokormánnyal szállítsák! Ez nem garancia arra, hogy jó autót kapunk, ugye?
Akkor mit vizsgáljunk?
Nagyon fontos egy ablak gyártásánál a felhasznált alapanyag. De itt az emberek többsége csak arra gondol, hogy az ablaka milyen profilból (Kömmerling, Aluplast, Veka, Gealan, stb.) készül, pedig ez a végtermék minőségét illetően kevéssé bír jelentőséggel! A fenti ablak profilok szinte mind kiváló ablak gyártását teszik lehetővé. A piaci ismertségüket jobbára a megismertetésükre fordított marketing költség határozza meg. Eltérhetnek a formatervezésükben, a felületük fényességében és még pár kevéssé jelentékeny dologban. Ami fontos, hogy rendelkezzenek megfelelő minőségi tanúsítvánnyal, ami szín- és formatartásukat garantálják! És a falvastagságuk a külső héjat illetően elérje a 2,5 mm-es falvastagságot!

A következő alkotó elem, ami szinte mindenkinek elkerüli a figyelmét, a merevítő acél, ami a vevő számára láthatatlan. Ez egy horganyzott acél, amit különféle profilra (zártszelvény, C-, vagy U-profil) hajlítanak. Ennek szintén nagyon fontos a falvastagsága! Minimum1,2 mm-es, de lehetőség szerint inkább 1,5 mm-es legyen! Ha ez vékony falú, akkor az ablakunk statikája nem éri el a kívánt mértéket és deformálódni fog. A falvastagságon túl kívánatos, hogy az ablak tokszerkezetében legyen zárt szelvény, a szárnyban pedig visszaperemezett U-profil.

Következő alkotó elemünk a működtetést biztosító vasalat. Több jó márka található a piacon, (Maco, GU, Sigenia, Roto, stb.) de ezek alapján szintén nem dönthetünk egyszerűen, mert az említett gyártóknak is vannak minőségében és felszereltségében különböző vasalataik. Meg kell győződnünk arról, hogy milyen biztonságot garantáló, részszellőzést biztosító és hibásműködést gátló elemekkel vannak felszerelve. Ennek az alkatrésznek a minőségéről kicsit könnyebb meggyőződni, hiszen itt már támaszkodhatunk az érzékszerveinkre is. Ki kell próbálni az ablakot! Nyissuk ki, csukjuk be, buktassuk! Figyeljük meg, hogy működik, hallgassuk meg és érzékeljük! Finoman és könnyen kell járnia, de érezni kell, hogy zár, hogy stabil és erős.

Fontos figyelni az ablak üvegezésére. Itt nem csak az U-érték lényeges, hanem az üvegrétegeket elválasztó távtartó anyaga is. Még gyakran használnak alumíniumot is, ami köztudottan jó hővezető és az itt nem előny. Jobb választás a nemesacél távtartó, vagy más "melegperem" megoldás. Előny, ha választhatunk más opciót is, például hő védelmet biztosító bevonatot.

De mindezeket mind felülírhatja a talán leglényegesebb tényező, ami az ablakaink minőségét befolyásolhatja és az nem más, mint a gyártás technológiája, gondossága!

Ez a legbonyolultabb kérdés is egyben, hiszen nehéz a laikus vásárló számára megítélni egy ilyen kérdést. Ehhez támpontot adhat azonban néhány dolog. Minden vásárló, ha teheti, menjen el a kiválasztott terméket forgalmazó kereskedő bemutató termébe. Már ez alapján is szert tehet benyomásokra. Az ott kiállított ablakokat nézze meg, próbálja ki! Nézze meg az illesztéseket, a hegesztéseket, a felületet, az üvegek behelyezését, a gumitömítéseket! Simítsa végig a felületet, a vasalatot, fogja meg a kilincset és használja az ablakokat! Hallgassa meg! Nem kattog, nem nyikorog, nem akad, a záródása biztos, pontos. Tekintsen meg egy sarokmetszetet a kiválasztott ablakról, a fent említett paramétereket illetően.
Kérjen minősítéseket ( CE; ÉME; megfelelőségi nyilatkozat, garanciális feltételek) a termékről! Kérjen információt a gyártóról és referenciákról!
Egy gyártóról nagyon sokat elárul a kereskedője. Annak szakértelme, mintaterme. A kivitelezés minősége, határidők betartása.

Figyelje meg, hogy milyen ajánlatot kap! Egy ajánlat akkor jó, ha áttekinthető, pontos és egyértelmű. Nem tartalmaz félreérthető, félre értelmezhető tételeket.
Nos, ezek figyelembe vételével talán elkerülheti, hogy csak az ár alapján hozzon döntést egy több évtizedes beruházást illetően.

És a döntése kiállja a régi közmondás próbáját: "Olcsó választás, dupla költség!"

Az előző kérdés megválaszolása után ez a kérdés sokkal egyszerűbben eldönthető, hiszen, mint láttuk a párásodás, penészesedés nem a műanyag ablak következménye.
Innentől fogva a kérdés anyagi természetű. Kijelenthetjük, hogy egy azonos műszaki paraméterekkel rendelkező fa ablak ára egy műanyagénak akár a duplája is lehet. Ez adódik a két termék gyártási technológiájából és a felhasznált alapanyagok közötti árkülönbségből.
Számításba kell venni még, hogy egy fanyílászáró több gondoskodást igényel.  Ez költséggel és munkával jár.
Figyelembe vehetőek még a választásnál az esztétikai és a környezetvédelmi szempontok.

Először is tisztázni kell, hogy mi a garancia, a jótállás és a szavatosság közötti különbség!
Mire vonatkozik, ki vállalja?
Nyílászáró beépítés esetén egy terméket és egy szolgáltatást is veszünk. A két dolog különbözik, azoknak különböző jótállási ideje van.
Magyarországon minden termékre kiterjed a szavatosság, mellyel a gyártó, vagy a kereskedő garantálja, hogy jó, kifogástalan és hibátlan terméket veszünk.
Ezért nem indokolt egy termék vételárát a használatba vételig visszatartani, hiszen a boltban csomagolva megvásárolt mosógépünket is kifizetjük elszállítás és üzembe helyezés előtt!
A vevő kifogástalan termékhez való jogát a törvény biztosítja. Ennek érvényt szerezhet a termék vásárlását igazoló számlával. (Garanciajegy, vagy más dokumentum nem kötelező!)
Jótállási idő alatt a termék rendeltetésszerű használata esetén a forgalmazó, vagy a gyártó köteles a hibát kijavítani.
Szavatosság viszont még akkor is élhet, amikor a jótállás már lejárt, csak vita esetén a vevőnek, vagy egy forgalmazóval közösen felkért szakértőnek kell bizonyítania, hogy a hiba a gyártás, vagy a telepítés következménye.
Ez a jogszabály, ezért kérünk mindenkit, hogy ne dőljenek be (több) 10 éves garanciális hirdetéseknek!
Figyeljünk, arra is, hogy mi járulhat hozzá, hogy elveszítsük a garanciát! (Pl.: a termékre vonatkozó ápolási, gondozási kötelmünk elmulasztása, vagy a minősített szakember általi beépítés mellőzése!)

Minden esetben vegyük figyelembe, hogy a nyílászárók az épület szerkezeti elemeinek felépítése után kerültek be a helyükre és ezt követően történt a burkolatok  (lambéria, tapéta, csempe, festés, stb.) elhelyezése, felhordása.
Ebből egyenesen következik, hogy senki nem vállalhat 100%-os garanciát arra, hogy ezek az elemek egy bontás után sértetlenek maradnak!

Ennél a kérdésnél figyelembe kell venni, hogy a nyílászáró csere nem építési engedély köteles építészeti beavatkozás. Így nincs előtte hatósági ellenőrzés. Ugyanakkor illik tiszteletben tartani egy társasháznál a homlokzati kép egységét. Nem akarhatja senki, hogy a ház, amiben lakik az a homlokzati képét tekintve egy összevisszaság  legyen, ahol mindenféle színű, alakú és méretű ablakok vannak egymás mellett, felett, stb.

Itt egy félreértést kell eloszlatni először is! A páralecsapódás nem abból ered, hogy az ablak műanyagból, vagy bármilyen más anyagból készül, hanem az ablak légzárásának, illetve a lakás falazatának, vagy más szerkezeti elemének hőhidasságának a  következménye.
A korszerű ablakokat ma már minden esetben gumitömítéssel látják el, akár műanyagból, akár fából, vagy alumíniumból készül. Ez a tömítettség adja a tökéletes légzárást, amiért többek között a nyílászáró cserét csináljuk.
A lakás páratartalma (relatív páratartalom) egy változó érték.  Függ a helyiségek funkciójától ( konyha, fürdőszoba, hálószoba, stb.), a benn tartózkodók létszámától, évszaktól, a benn lévő növények számától és még egy csomó dologtól.
A levegő páramegtartó képessége a hőmérsékletétől függ. Minél alacsonyabb a levegő hőmérséklete, annál kevesebb víz molekulát képes megtartani. Amikor a levegőben lévő pára hideg felülettel találkozik, akkor ez vízkicsapódáshoz (kondenzáció) vezet.
Leegyszerűsítve: a párakicsapódást meg tudjuk akadályozni a levegő hőmérsékletének emelésével, a pára kiengedésével (szellőztetés) és a hideg felületek (hőhidak) megszüntetésével, illetve ezek kombinációjával.
Ha ablakot cseréltünk, akkor javítanunk kell a falszerkezet hőszigetelésén is, vagy többet kell szellőztetnünk. De akkor nem tudunk megtakarítani annyi energiát, amennyit szerettünk volna.

Az Aereco páraszabályozós légbevezető, egy olyan szellőztető berendezés, amelyet a nyílászárók tok-szárny kapcsolatához – azokon réseket marva – szerelünk. A készülék biztosítja, hogy a helyiségben a levegő páratartalma ne haladja meg azt a kritikus értéket, amikor a kondenzáció (páralecsapódás) megindul.
Működési elve: azon egyszerű fizikai törvényszerűségen alapszik, hogy bizonyos anyagok a páratartalom emelkedésének hatására megnyúlnak, illetve annak csökkenésére összehúzódnak.
Ez az anyag esetünkben a poliamid, ami itt 8 illetve 16 rétegű lehet. Ez egy zsalut mozgat, ami az eszköz belső (lakótér felőli) oldalán található. Ez a kis fedél biztosítja a levegő beáramlását.
Létezik ezen kívül kézi szabályozású légbevezető is, ebben az esetben a felhasználó dönti el, hogy nyitva, vagy zárva legyen a szellőző nyílás.

Egy olyan vasalati funkció, amikor az ablak kilincsének állításával az ablakszárnyat néhány milliméterre elemeli a tokprofiltól. Ezzel biztosítva némi légcserét a helyiségben. Ez adott esetben elegendő lehet, hogy ne érezzünk szellőzetlenséget, vagy magas páratartalmat a lakásban.

Egy olyan vasalati elem, amely meggátolja, hogy az ablakszárny bukó állásból, nyíló helyzetbe állításakor a felső sarokpántról a szárnyat "leemeljük". Ennek hiányában ez előfordulhat, így nem kevés bosszúságot okozva a felhasználónak. Ez a szolgáltatást ma már alap vasalati elemnek kell tekinteni!

Low-E (Low-Emissitivity), magyarul alacsony emissziójú üveg. Egy olyan fém-oxid bevonat, amit a hőszigetelő üveg belső felületére hordanak fel ezzel nagymértékben csökkentve annak hőátbocsátási tulajdonságát. Egy hagyományos 4-16-4 mm-es szigetelt üveg Ug-értéke 2,8 W/m2K, míg ezzel a bevonattal ez a felére csökkenthető!

A Climaguard Solar üvegek a hőszigetelésen túl a naphő ellen is védenek. Addig, amíg egy Low-E bevonatos üveg a besugárzó hőenergia 77%-át engedi be, ugyanez az érték a Climaguard Solar esetén csupán 42%. Ezzel csökken a lakótér nyári felmelegedése és energiát takarítunk meg a klímaberendezés használatának csökkentésével.

Az U érték ( korábban K- érték ) hőátbocsátási tényező. Ha különböző folyadékokat vagy gázokat egy szilárd anyaggal választunk el, akkor energiaátvitelre kerül sor, amelyet hőátbocsátásnak nevezünk.
Mértékegysége: W/m2K (watt/négyzetméter x kelvin)
Azt mutatja meg, hogy valamely anyag egy négyzetméterén 1 K hőmérséklet különbség esetén mennyi energia kerül leadásra a belső oldalról kifelé.
Egy anyag hőszigetelése annál jobb, minél alacsonyabb a hőátbocsátási értéke.
Pl.:  36,5 cm vastag pórusos tégla U-értéke=0,28 W/m2K; ugyanilyen vastagságú könnyített állólyukú tégla 0,71 U-értékű. 24 cm tömör tégla + 12 cm polisztirol hab 0,27 W/m2K.
Egyrétegű üveg:  5,6 W/m2K
Kétrétegű szigetelt üveg: 2,8-2,9 W/m2 K
Kétrétegű hőszigetelt (Low-E + Argon) üveg: 1,1 W/m2K
Háromrétegű hőszigetelt üveg: 0,6-0,7 W/m2K
Egy-két érdekes adat ezzel kapcsolatban: ha a külső hőmérséklet -10 fok és a belső hőmérséklet +20 fok, akkor egy kétrétegű szigetelt ablak üveg belső felületi hőmérséklete +8,4 fok, ugyanennél a külső és belső hőmérsékletnél egy 1,1 U-értékű üvegnél ez az érték 15,5 fok és háromrétegű üveg estén 17,3 fok!
Láthatjuk, hogy ezek az értékek mennyire eltérnek, pedig az első adat egy olyan üveg hőmérsékletét mutatja, ami még a közfelfogásban ma is jó üvegnek számít, hiszen egy házgyári lakásban még ennél is rosszabb üvegezésű ablakok találhatóak. Az  U-értékeknél további jelöléseket is találunk. Úgy, mint Ug (üveg U-értéke); Uf (ablakkeret U-értéke); Uw (egyesített U-érték: üveg + keret)